Mészáros Antal versei: Kubai lány
Kubai lány
Emlékszel még, kubai lány, mit meséltél nekem?
Akkor, mikor a tűz mellett megfogtad a kezem.
Itt vannak, még tisztán csengnek szép szavaid,
És a latin ajkaddal lehelt mézédes csókjaid!
Nem feledtem, hiszen megígértem, nem feledem,
Milyen az igazi internacionalista szerelem!
Te barna, én fehér, és nyelvünk sem hasonló,
Az érzelemnek nincs akadálya, pont így a jó!
Népek közti egyenjogúság, a barátság jegyébe',
Ekképp kerülhettél te egy magyar fiúnak ölébe.
Nem kérdéses, köztünk fel sem vetődő gondolat,
Maradjon a buta embereké a gyűlölködő indulat!
A szemembe néztél, s bátran kimondtad egy szóba',
Hisz akkor már a testünk is össze volt fonódva.
Tábortűz mellől felkapva, a szél foglalta imába,
És fütyülve bohémül adta hírül azt a nagyvilágba:
Hogy milyen is a Szerelem! :)
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Köszönöm az elismerést továbbitani fogom! Azért hívtam meg az oldalra, mert kifejezetten tehetségnek tartom, és kértem, hogy írásait itt hozza nyilvánosságra. Most prózát ír, hamarosan olvasható lesz az oldalon
Pécs
(Fecó, 2010.07.09 08:41)
Köszönöm a választ! Add át neki gratulációmat, ez nagyon szép lett! S a többi írása is szimpatikus, van benne valami tagadhatatlan eredetiség!
Írjon még sokat, mert a mai magyar irodalomi valóság mondhatni igen sivár! Szükség van az igaz költőkre!
Karcag
(vitorla , 2010.07.07 15:47)Egy szolnoki fiú,aki rendszeresen publikál nálunk,nem hatalmazott fel,hogy a valódi nevét közzé tegyem!Ez az irói neve.
Karcag
(Vitorla, 2010.07.09 13:30)